Aladár

Megalázva az egészségügyben

A

Aladár jó néhány órával a rendelés megkezdése előtt érkezett az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat rendelőjébe. Belépve rögtön elsírta magát. Az orvosok megalázták, kinevették, neki pedig szüksége volt valakire, aki elmondja, hogyan tovább. Ekkor már tudta, hogy HIV+.

Aladár története egy állami rendelőintézetben kezdődött, ahova gonorrheatünetei miatt ment. Itt elvégeztek rajta egy HIV-tesztet, és leszűrték más nemi betegségekre is.

Magyarországon ma minden bőrgyógyászaton igényelhető ingyenes HIV-szűrés. Bármilyen nemibetegség tünetével fordulunk orvoshoz, más szexuális úton terjedő betegségek (STD-k) mellett a HIV-szűrést is automatikus elvégzik.

A teszt eredménye pozitív lett. Érhető módon ilyenkor egy embernek leginkább támogatásra és megértésre van szüksége, hiszen megfelelő kezelés mellett a HIV ma már nincsen hatással a várható élettartamra, de a fertőzött élete mindenképpen meg fog változni – a tudomány jelenlegi állása szerint örökre.

Ám Aladár nem támogatást kapott. És nem is megértést. A magyar eljárás szerint pozitív teszt esetén el kell kezdődnie a partnerkutatásnak, vagyis a betegnek be kell számolnia korábbi szexuális partnereiről, hogy őket is tájékoztatni lehessen a fertőzés veszélyéről. Így sorolnia kellett a neveket. Az egyik név pedig ismerős volt a dolgozóknak. Minden bizonnyal nem Aladár volt az első páciens, akit az illető megfertőzött. „Maga is vele volt? Na szép!” Aladárt egyszerűen kinevették.

Ő pedig ekkor ábrándult ki a magyar egészségügyből. Megalázva és összetörve érezte magát, ám segítségre szorult, hiszen a szükséges terápiát meg kellett kapnia. Ezért ment el végül az AATSZ-be, hogy ott kérjen útmutatást a következő lépésekhez.

Sok dolga már nem volt Sándornak. Aladárnak ekkor már megvoltak a megerősítő laboratóriumi vizsgálatai, biztos volt, hogy HIV+, és kivizsgáltak nála más nemi betegségeket is. Már csak a terápiát megelőző vizsgálatokra kellett elkísérni a férfit, hogy kimutassák vérében a pontos vírusszámot, és felírják neki a naponta beszedendő gyógyszereket. Sándor ilyenkor egyfajta szociális gondozás részeként kíséri el a betegeket ezekre a vizsgálatokra. Fontos, hogy valaki ott legyen velük, és támogassa őket a folyamat során, míg nem tudnak az állapot gondolatával, elfogadásával és kezelésével egyedül megküzdeni.

Igaz, Aladár korántsem volt egyedül. Párkapcsolatban élt, a vírust egy félrelépés során kapta el. Így fontos volt, hogy párján is elvégezzék a vizsgálatot. A teszt negatív lett. Aladár párja pedig hamarosan meg is bocsátott, a két férfi azóta is boldog párkapcsolatban él. Az, hogy Aladár HIV+, nincs hatással életükre, hiszen a terápián biztosított gyógyszerek rendszeres szedésével nem fertőzőképes, és immunrendszere működésére sincs hatással a vírus.

Korábban a frissen kiszűrt HIV+ betegek még nem kaptak azonnal gyógyszeres terápiát, a kezelés csak egy bizonyos vírusszám felett kezdődhetett el. Ma már rögtön a pozitív HIV-státusz felfedezése után elkezdik a terápiát, mely nagyvonalakban két-három gyógyszer szedését jelenti. A terápia során használt gyógyszereknek napjainkban már nincsenek mellékhatásai, nem terhelik a vesét vagy a májat. Többek között ezért sem kell megvárni, hogy az immunrendszernek szüksége legyen a kezelésre. A gyógyszeres terápiával nem csak azt biztosítják, hogy a páciens tünetmentes legyen, és ne tudja továbbadni a vírust, hanem megakadályozzák a HIV tünetes stádiumának kialakulását, az immunrendszer leépülését, illetve a vírust kísérő betegségek megjelenését.

Hozzószólás küldése

Legutóbbi bejegyzések